Omaha Hold’em szabályok

Alapszabályok

Az Omaha Hold’em-et egy pakli 52 lapos francia kártyával játszák. A játékban asztalonként minimum kettő, maximum tíz játékos vehet részt. Az osztás az óramutató járásával megegyező irányban történik. Az osztás során minden játékos négy zárt lapot kap, melyeket sem az osztó, sem az ellenfelek nem láthatnak. Az osztó további öt nyitott lapot helyez az asztal közepére; ezek lesznek a közös lapok. Az így rendelkezésre álló, összesen kilenc lapból kell minden játékosnak a legerősebb ötlapos kombinációt (pókerkezet) összeállítania, oly módon, hogy a saját zárt lapjaiból kettőt, a közös lapokból pedig hármat használ fel. A játék a kassza megnyeréséért folyik, melyet a játékosok az egyes licitkörök során berakott tétjei alkotnak. A licitálási szabályok alapján két különböző típusú játékot különböztetünk meg, fix limit és pot limit Omahá-t.

A játék menete

Az Omahá-ban minden leosztásban van egy képzeletbeli osztó, melyet egy osztókorongnak vagy gombnak nevezett tárgy jelöl, jól láthatóan, az adott játékos előtt. Az osztás megkezdése előtt az osztókorongtól balra ülő játékos beteszi a kisvakot, a tőle balra ülő pedig a nagyvakot. Ezután az osztó minden játékosnak – egyesével – leosztja a zárt lapokat, amit a játékosok megnéznek. Elkezdődik a licitálás. A nagyvak után ülő játékos cselekszik először. Három lehetőség közül választhat:
1.) kiszáll a játékból, tehát eldobja a lapját,
2.) tartja a licitet, vagyis a nagyvaknak megfelelő összeget tesz be,
3.) az asztalnál érvényes limit szabályoknak megfelelően emeli a tétet.
Ezután a tőle balra ülő játékoson a sor, és így tovább. Akkor ér véget a licitálás, ha mindenki sorra került, beleértve a kis- és nagyvakot is. A kisvakon ülő játékos eldobhatja a lapját, megadhat, vagy emelhet. A nagyvakon ülő játékos szintén licitálhat, de ha nem történt emelés, akkor elég passzolnia is a játékban maradáshoz.(Értelemszerűen, ha emelés történt, csak az maradhat játékban, aki a nagyvak összegén felül az emelés összegét is megadja.)
Ezután az osztó a pakli első lapját félreteszi (éget), majd három lapot képpel felfelé az asztal közepére helyez. Ez a három lap a flop. Ekkor a játékosok újra licitálnak, azzal a különbséggel, hogy most a kisvak cselekszik először. Két lehetőség közül választhat:
1.) emel, vagyis a licitálási szabályokhoz igazodva, tétet rak be,
2.) passzol, vagyis továbbadja az emelés jogát.
Ha valaki emelt, az utána következő játékosok már nem passzolhatnak; csak akkor maradhatnak játékban, ha megadják az emelést, vagy visszaemelnek. Ha véget ért a licitálás, az osztó ismét éget egy lapot, majd egy negyedik kártyát helyez képpel felfelé az asztal közepére. Ez a turn. A turn után a játékosok ismét licitálnak, megint a kisvak cselekszik először. Ha a licit befejeződött, az osztó ismét éget, majd egy ötödik lapot helyez képpel felfelé az asztal közepére. Ez a river. Ezt követően a játékosok még egyszer utoljára licitálnak, a sort ezúttal is a kisvak nyitja.
Ha az utolsó licitálás után csak egy játékos marad játékban, akkor ő nyeri a kasszát. Ha egynél több játékos marad játékban, akkor mutatásra kerül sor. Az a játékos nyeri meg a kasszát, aki a legerősebb kombinációt mutatja be. Ha kettő, vagy több játékos mutatja be ugyanazt a győztes kombinációt, akkor a kasszát egyenlő arányban elosztva nyerik meg.
Az adott játék a kassza megnyerésével végződik, az osztókorong eggyel balra kerül, és indulhat a következő leosztás.

Az Omaha Hold’em pókerkezek erősségi sorrendje

Az Omaha pókerkezek erőssége csökkenő sorrendben a következő:

Royal flöss (royal flush): azonos színű ász, király, dáma, bubi és tízes.

(pikk A, pikk K, pikk Q, pikk J, pikk 10)

 

Színsor (straight flush): öt azonos színű lap, amelyek egyben sort is alkotnak.

(kőr J, kőr 10, kőr 9, kőr 8, kőr 7)

Ha több játékosnak is színsora van, akkor az nyeri a játszmát, akinek a legmagasabb végződésű a színsora.

 

Póker (four of a kind): négy azonos értékű lap, egy kísérőlappal kiegészülve.

(pikk A, kőr A, káró A, treff A, kőr 8)

Két vagy több póker közül az nyeri a játszmát, amelyik a legmagasabb lapokból áll.

 

Full (full house): három azonos értékű lap és két másik, egymással szintén azonos értékű lap.

(treff J, káró J, pikk J, treff 2, kőr 2)

Két vagy több full közül az az erősebb, amelyiknek a három azonos értékű lapja a magasabb. Ha ez egyforma, akkor az dönt kinek magasabb a fennmaradó két azonos értékű lapja. Amennyiben ez is azonos, akkor a játékosok egyenlő arányban osztják a kasszát.

 

Flöss (flush): öt azonos színű lap.

(treff K, treff 10, treff 5, treff 4, treff 2)

Két vagy több flöss közül az az erősebb, amelyiknek a legmagasabb értékű lapja a nagyobb. Ha ez egyforma magas, akkor a második legnagyobb lap számít. Ha szükséges, akkor mind az öt lapot figyelembe kell venni.

 

Sor (straight): öt, értékben egymást követő lap.

(pikk 10, káró 9, káró 8, treff 7, kőr 6)

Ha több játékosnak is sora van, akkor az nyeri a játszmát, akinek a legmagasabb végződésű a sora. Ha két vagy több játékosnak egyforma magas végződésű sora van, akkor egyenlő arányban osztják a kasszát.

 

Drill (three of a kind): három azonos értékű lap, két, egymástól független kísérőlappal kiegészülve.

(káró 8, pikk 8, kőr 8, treff Q, treff 2)

Két vagy több drill esetén a magasabb lapokból összeálló drill az erősebb. Amennyiben két vagy több játékos egyforma magas drillel rendelkezik, akkor a legértékesebb kísérőlapot, illetve, amennyiben szükséges, a második legértékesebb kísérőlapot birtokló játékos nyer. Ha a kísérőlapok is egyforma magasak, akkor egyenlő arányban oszlik a kassza.

 

Két pár (two pairs): két-két, egymással páronként és csak páronként azonos értékű lap, melyeket egy kísérőlap egészít ki.

(pikk Q, treff Q, kőr 9, treff 9, káró 10)

Ha két vagy több játékosnak van két párja, akkor a magasabb értékű párt birtokló játékos nyer. Amennyiben több játékosnak ugyanolyan erős a magasabb párja, úgy a döntést a második legmagasabb pár határozza meg. Amennyiben még ezeknek a pároknak az értéke is egyezik, úgy a magasabb értékű kísérőlapot birtokló játékos nyer. Ha a kísérőlap is egyforma magas, akkor egyenlő arányban osztják a kasszát.

 

Pár (pair): két azonos értékű lap, három, egymástól független kísérőlappal kiegészülve.

(kőr J, káró J, pikk A, pikk 7, kőr 3)

Ha két vagy több játékos rendelkezik párral, akkor a magasabb értékű párt birtokló játékos nyer. Amennyiben több játékosnak ugyanolyan erős a párja, a döntés a legmagasabb értékű kísérőlap, illetve szükség esetén a második vagy harmadik legmagasabb értékű kísérőlap alapján történik. Ha ezek is egyforma magasak, a játékosok egyenlő arányban osztják a kasszát.

 

Magas lap (high card): bármely olyan kéz, amely a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be.

(kőr K, treff J, káró 9, treff 4, kőr 3)

Két vagy több magas lap közül a legértékesebb lap birtokosa nyer. Amennyiben szükséges, a döntésnél a második, harmadik, negyedik, illetve a legkevésbé értékes lap is figyelembe vehető. Ha mind az öt lap egyforma magas, a játékosok egyenlő arányban osztják a kasszát.

Licitálási szabályok

A licitálási szabályok alapján két különböző játéktípust különböztetünk meg az Omaha Hold’em-ben.
- Fix limit játékban egy-egy játékos minden egyes licitkörben legfeljebb négyszer licitálhat. Ebbe beleszámít a tét, az emelés, a visszaemelés és az utolsó emelés (az úgynevezett cap). A kisvak mértéke általában a mindenkori kistét fele, praktikusan egy FL 10$/20$ játékban ez 5$. A nagyvak mértéke a mindenkori kistét, jelen esetben 10$. Példánkban a flop előtti megadás értelemszerűen 10$, az első emelés 20$, a visszaemelés 30$, míg az utolsó emelés 40$. A flop után történő licitálás is egységnyi formában történik. Az első emelés a kistét összege, tehát 10$, a második 20$, a harmadik 30$, a negyedik 40$. A turn után a licit egységnyi összege a kistétről a nagytétre változik, így rendre 20$, 40$, 60$ és 80$ lehet a licitált összeg. A river utáni licitösszegek megegyeznek a turn utáni licitösszegekkel. Ha csak két játékos marad játékban a turn- vagy riverkártya után, akkor rendszerint eltörlik az utolsó emelés szabályát, vagyis a játékosok akárhányszor visszaemelhetnek egymás hívására.
- Pot limit játékban az egyes játékosok emeléseinek számára semmilyen korlátozás nem vonatkozik. Az emelés összegét tetszőlegesen választhatja meg a játékos három feltétel figyelembe vételével.
1.) Az első tét minimuma a nagytét összege, tehát egy PL 10$/20$ játékban legalább 20$.
2.) Az ezután történő emelések mértéke nem lehet kisebb az ugyanabban a licitkörben tett tét vagy emelés összegénél, jelen esetben tehát minimum 40$.
3.) Az emelés maximuma a mindenkori kassza (pot) mérete. A pot méretét az aktív pot, az adott körben berakott összes tét, valamint a soron lévő játékos által az emelés előtt tartandó tét összege adja. (Pl. Ha az aktív pot 100$, valaki emelt előttünk 50$-t, amit ketten megadtak, akkor a pot mérete: 100$+50$+50$+50$+50$=300$. Ez azt jelenti, hogy az 50$ megadása után még maximum újabb 300$-ral emelhetjük a tétet.)

All-in szabályok

Ha a játékos a folyamatban lévő játékban nem rendelkezik elegendő zsetonnal ahhoz, hogy az aktuális téteket és emeléseket megadja, de szeretne játékban maradni, akkor az összes megmaradt zsetonját berakhatja. Ezt nevezzük all-in szituációnak. Ez a játékos az általa betett összeg erejéig érintett a kasszában, ez a fő pot (main pot). A többi játékos által betett plusz összeg megnyerésére azonban nem jogosult, erre egy külön kasszát képez az osztó, ez lesz a mellék pot (side pot).  Ha egy leosztáson belül több játékos is all-in kerül, akkor akár több mellék pot is képződhet.
Ha egy emelésre valaki all-in visszaemeléssel válaszol és van legalább még egy játékos a partiban, akkor az eredeti emelő csak abban az esetben emelhet még egyszer, ha az all-in összege legalább az eredeti emelés duplája. (Például: 1.játékos emel 50$-t, 2.játékos visszaemel all-in-t a 73$-jával, 3.játékos megadja a 73$-t. Ekkor az 1.játékos nem emelhet tovább, csak megadhatja a fennmaradó 23$-t, vagy eldobhatja a lapját. Ha a 2.játékosnak legalább 100$-ja lenne, akkor all-in emelése elérné az eredeti 50$-os emelés dupláját, így 3.játékos emelhetne tovább.)

Egyéb általános szabályok

1. A játék megkezdése előtt az osztó kisorsolja az osztókorong helyét. Ez oly módon történik, hogy minden játékosnak egy lapot oszt képpel felfelé fordítva, aki a legmagasabb lapot kapta, az a játékos lesz az első kör osztója. Lapazonosság esetén a színsorrend dönt. Növekvő sorrendben: Treff, Káró, Kőr, Pikk. (Ezt a műveletet többször nem kell elvégezni, minden játék befejeztével az osztókorong eggyel balra lép.)
2. A színeknek nincs jelentősége az Omaha Hold’em játékban, kivéve a már említett osztókorong sorsolást.
3. Ha a zárt lapok osztása közben egy lap felfordul, az osztó folytatja a zárt lapok leosztását, majd a felfordult lap helyett ad egy újat. A felfordult kártya lesz az első égetett lap. Ha egynél több lap fordul fel, az osztás érvénytelen.
4. Készpénzes játék esetén minden játékos az érvényes házszabályok szerinti minimum és maximum indulóösszeg közötti összeggel kezdheti el a játékot.
5. A játékos köteles az összes rendelkezésre álló zsetonját jól láthatóan, maga előtt tartani.
6. Minden játékos maga felel a lapjaiért. Azokat senkinek nem mutathatja meg, illetve nem kérhet tanácsot sem a többi játékostól, sem az osztótól, sem pedig kívülálló személytől.
7. A betett téteket minden licitkör végén az osztó behúzza az asztal közepén lévő kasszába.
8. Az eldobott lapokat - képpel lefelé fordítva – minden esetben át kell adni az osztónak.
9. Mutatásnál az köteles először bemutatni a lapját, aki az utolsó licitkörben utoljára emelt. Ha az utolsó licitkörben mindenki passzolt, akkor az óramutató járásával megegyezően, az osztókorongtól balra haladva mutatják meg lapjaikat a játékosok. (Egyes kaszinókban, pókertermekben lehet ettől eltérő házszabály is. Ezeken a helyeken általában az utoljára emelő játékos köteles először mutatni; akkor is, ha az még a flop előtt történt.)
10. Vitás esetekben a teremfelügyelő, annak hiányában az osztó döntése végleges.